Lü Dongbin, a Barlang Vendége
(Lǚ Dòngbīn 呂洞賓)
Lü Dongbin–t, vagy más néven Lü Chunyang-ot mindenhol Lü Mesterként tisztelték és a legtöbb templomban imádták. A Chunyang Templomot, a Chunyang Termet és a Yongle Templomot azért építették, hogy kegyelettel gondoljanak rá. Sok feudális uralkodó tisztelettel adózott Lü Dongbin iránt. Quan Zhen Dao, egy taoista iskola, az északot alapító öt személy egyikének tartotta Lü Dongbin- t, és a 4. holdhónap 15. napját kinevezték a születésnapjának, hogy nagyszabású ünnepséget tartsanak.
A Nyolc Halhatatlan közül Lü Dongbinról keletkezett a legtöbb legenda.
A nevét és hazáját illetően többféle variáció létezik. Az egyik azt állítja, hogy Hezhong megyéből való. Kétszer megbukott a legmagasabb császári vizsgákon. Elkeseredésében vándorlásba kezdett. Ekkor az országban több helyen parasztlázadás tört ki. A legelszántabb felkelők serege közvetlenül a császári udvart veszélyeztette. A megbolydulás miatt Lü Dongbin visszavonultan élt a Zhongnan hegységben, és Taoista Hui-nak nevezte magát. Ahogy a háború elterjedt arra a részre, ahol ő élt, elköltözött az Emei hegységbe, és először a Zizhi barlangban húzta meg magát, majd a Qianren barlangba ment Taoizmust gyakorolni.
Egy másik változat szerint Lü Dongbin Jingzhaoból származik.
Mivel ismételten megbukott a legmagasabb császári vizsgán, feladta a reményt és elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Ebben a döntő pillanatban találkozott Han Zhonglival, aki elaltatta a barlangban, és főzött neki egy tál kölest. Lü azt álmodta, hogy megkapta a Zhuangyuan kitüntetést (egy iskolás, aki elsőként teljesíti a legnehezebb császári vizsgát) és magas rangot kapott, gazdag és nagyhatalmú család lányát vette feleségül, és röviddel ezután gyermekei születtek. Később miniszterelnöknek nevezték ki, az állam hatalma a kezében volt, és fényűzően élt tíz évig. Egy napon a császár rosszkedvében megfosztotta hivatalától, átkutatták a házát, és lefoglalták a vagyonát. A feleségét és a lányát elvitték rabszolgának, a fiát és a vejét (mindketten rangidős tisztek voltak) bebörtönözték, ő magát pedig száműzték. Elment a Zhongnan hegységbe, hogy véget vessen az életének, le akart ugrani egy magas kőszirtről, de hirtelen felébredt, és látta, hogy Han Zhongli mosolyogva szítja a tüzet. Lü Dongbin kijózanodott a halandók világából, és követte Han Zhongli-t, hogy gyakorolja a Taoizmust.
A Taoizmus gyakorlása alatt természetfeletti lény lett belőle.
Ezután visszatért a hegyekből, és az országban bolyongott. Amerre ment, a betegeknek ingyenes orvosi ellátást nyújtott. Egyszer megmérgezte magát véletlenül úgy, hogy teknősbéka-kígyó likőrt ivott a Yueyang toronynál. Később egy épületet emeltek erre a helyre, hogy ezzel megjelöljék az eseményt.
Lü Dongbin pozíciója a Taoizmusban szintén elég jelentős a Nyolc Halhatatlan között. A Ming és Yuan dinasztia alatt megkapta a Chunyang ura címet. A tiszteletére épített taoista templomok vonzzák a mai napig a legtöbb zarándokot. Ha vetünk egy pillantást a Nyolc Halhatatlan eredetének feljegyzésére, akkor láthatjuk, hogy Lü Dongbin kulcsfigura volt annak ellenére, hogy középkorú volt és nem a legalkalmasabb a Taoizmus gyakorlására.
Lü Dongbin emberséges volt.
Utazgatott, betegségeket gyógyított, elgondolkodott a közemberek vitáin, elűzte a démonokat és gonoszokat, féktelenségével együtt jó természete volt, és a nép szerette. Mikor a taoizmust a Ming és Yuan uralkodók támogatni kezdték, Lü Dongbint még többen imádták.
A hagyomány szerint Lu végül felemelkedett a Halhatatlanságba miután befejezte a gyakorlását Zhong Li Quannal, de még mielőtt elhagyta volna a halandó birodalmat átadta a tanításait olyan tanítványoknak, akik később egyes, a mai napig a legfontosabb taoista iskolák tanítói és alapítói lettek. Ezek a tanítványok a következők voltak: Wang Ch’ung-yang a Teljes Valóság Taoizmus északi iskolájának megalapítója; Liu Hai-ch’an Teljes Valóság Taoizmus déli iskolájának megalapítója; és Chen Xi Yi a Korábbi Menny Útjának pátriárkája. Ma ezeknek az iskoláknak a gyakorlói csakúgy mint a szecsuáni Zöld Város Iskoláé mind Lu Dong Bint vallják alapító pátriárkájuknak.
Egy másik történet egy epizódról mesél, ami azalatt történt, hogy Lu Dong Bin Zhong Li Quantól tanult. Ebben a történetben az idősebb Halhatatlan, Zhong Li felajánlotta a tanítványának, hogy megtanítja neki a kövek arannyá változtatásának módszerét. Amikor Lu rájött, hogy a hatás átmeneti, azt mondta a Mesterének, hogy inkább nem tanulna meg egy olyan technikát, ami megtéveszthetne vagy árthatna embereknek. Zhong Li Quan ekkor bevallotta, hogy a tanítványa „megvilágosodottabb” volt mint ő, és megjövendölte, hogy Lu felülmúlja őt a Dao elérésében.
Általában karddal ábrázolták egy lófarkkal a kezében, mely a repülni tudását szimbolizálta.
A három részből álló szakálla a belső alkímiában használt Chong Mo vezeték három fő részét ábrázolja. Színe a fehér, iránya a nyugat. Ereje a Tui. Erénye a bátorság, igazságosság; száma a 7; évszaka a tél eleje; negatív érzelmei a szomorúság, veszteségérzés, csüggedés, bánat és a komorság. Bolygója a Vénusz. Szellemileg az intuíció jellemzi. Az irodalom patrónusa, így főképp a tanulókat és a gyakorlókat védelmezte.
A 13. században a népi színház elterjedésével Lü Dongbin színpadi figurává vált, és hamarosan a nyolcak csoportjának központi alakjává nőtte ki magát. A hét férfit és egy nőt számláló Nyolc Halhatatlant Lü Dongbin térítette meg, és Ő segített nekik a Dao elérésére tett erőfeszítéseikben – Zhongli Quan kivételével, aki eredetileg Lüt avatta be a Tanításba. A kínai közösségekben a mai napig mindenütt előforduló nyolcak az élet gondtalan megélését jelképezik, mely erőfeszítés nélkül áramlik együtt a természet menetével. Egy vidám társaságról van szó, akik isznak, énekelnek, szórakoznak. Képeik a jószerencse és áldás jelképei, tiszteletük, valamint a hozzájuk intézett ima – ami rendszerint a Teljes Valóság Iskolához kötődik – a boldogság minden területen történő növekedésével áll szoros kapcsolatban.
Forrás: Teljes Valóság Taoista Egyház
********************************************
Kövessen minket facebookon is!
Belső alkímia
Törődünk-e az élet és a halál céljával és értelmével, vagy túl sok a dolgunk ahhoz, hogy ilyesmikkel foglalkozzunk? Az élet nehézségei elől senki sem menekülhet el. Mindenki, aki erre a világra született, problémákkal kell, hogy szembenézzen. A születés nagy megrázkódtatással jár. A családunkkal és a társadalommal együtt élni gyakran igen gyötrelmes. A serdülőkor tele van fájdalommal. A munka nehéz. Miféle módszerekkel gyógyíthatjuk ki magunkat a jelen és a múlt problémáiból? Talán valamiféle gyógynövénykúra, esetleg alkohol, vagy kábítószerek segítségével? Talán azzal, hogy kisírják vagy kiüvöltik magukból a problémáikat?
Ami engem illet, egyiket sem javasolnám, mert az ilyesfajta játékok még nem fogják Önöket megakadályozni abban, hogy továbbra is az egojukba kapaszkodjanak. Ehelyett egy tízezer éve kifejlesztett módszert tanítok. A belső alkímia célja az alacsonyabb szintű energia magasabb szintűvé alakítása. Az egyénre jellemző életenergiák alapján fejlesztették ki. A belső alkímia valósága igazolható azon a szinten, ahol az ember az egyéni testi szellemeket tapasztalja, ahonnan továbbfejlesztheti érzékenységét, hogy megismerje a mentális és spirituális szintek szellemeit. A belső alkímia ezenkívül módszer az élet egységének felfedezéséhez is.
Taoista történet
A Taoista történet megkapó érzékletességgel ábrázolja a tehetséges és bölcs ember jellemét, akinek élettörténete nemcsak izgalmas és tanulságos, hanem általa egy más korral, tájakkal és valóságokkal is megismerkedhetünk.
A vándorló taoista megosztja velünk tapasztalatait. Egy taoista mester árnyalt arcképén túl erős sodrású történetet kapunk az emberről is, aki változatos, kalandos élete során bejárja a világot a Tao bölcsességének tanulása és gyakorlása közben. Képet kapunk arról a pontról is, ahol az időtlenség és a belső én találkozik. Szajhung történetét későbbi tanítványa, Deng Ming Dao mondja el, ötvözve az érzékeny prózát a felidéző, érzékletes leírással. A könyv a mester és tanítvány együttműködésének eredménye.
